Álláskereső
 
 
 
 
     
  Szabad a zene Mika Tivadar mulatóban! >>
  A Nibelung gyűrűje visszatér >>
  Meghosszabított Abramović tárlat >>
  Titanic100 kiállítás nyílt >>
  Hamlet a Nemzetiben >>
  Húsvétkor is irány a WAMP >>
  Tamási Claudia tárlat a Godotban >>
  Színházak Éjszakája >>
  Forró, latin hangulat >>
  Írók rendelnek >>
  Lennon kiállítás a REÖK-ben >>
  Mozi a Müpában >>
  Az elsők a Mai Manóban >>
  2012 legjobb kiállításai >>
  Hollán a Szépművészetiben elevenedik meg >>
  Milorad Krstic a Műcsarnokba költözik >>
  Cirkus Cirkör a Trafóban >>
  Amazónia megelevenedik >>
  Velencén lesz jövőre az EFOTT >>
  Ackermann alkotások a Ludwigban >>
  Építészet építés nélkül >>
  Eat Love Budapest >>
  Kóstolj bele Indiába! >>
  Bemutatkozik a RetourAuNoir >>
  Art Moments szerte a városban >>
  Kolbászfesztivál Békéscsabán >>
  Előadássorozat az alkímiáról >>
  Új Petőfi kiállítás a PIM-ben >>
  Hamarosan Hangfoglalás >>
  Álombarikád a Trafóban >>
  Rockplakát kiállítás a Kogartban >>
  Tanka Péter tárlata a Kogartban >>
  Antik műtárgyak a Szépművészetiben >>
  Miénk itt a tér! >>
  Design Terminál a Gödörnél >>
 
Archívum >>

  Mozi
  Zene
  Buli
  Sport
  Egyéb ajánló
 
Visszatért a FreeCikli
2011-08-18


  kardy-katalin-bicikli-e1312475448597
A Budapesti Történeti Múzeumban bemutatott nagy sikerű FreeCikli kiállítás ismét megrendezésre kerül, ezúttal a Fugában. Az égen-földön bringa kultúrtörténeti kiállítás augusztus 11-től látogatható.
 

A budapesti kerékpározás kultúrtörténetét bemutató kiállítás 2010 őszén jelentkezett először a Budapesti Történeti Múzeumban. A nagy sikerű kiállítás teljes anyaga augusztus 11-től a Fugába költözik át.

„A kiállítás három témakör köré csoportosítva mutatja be a nagyvárosi kerékpározás kultúrtörténetét. Az első egység a vasparipának a polgári társadalom egyik szórakozási eszközeként történt budapesti megjelenését, meghonosodását mutatja be. Korabeli újságcikkek, fotók és könyvek segítségével szemléltetjük az első velocipédek fővárosi fogadtatását, majd fokozatos tömegtermékké válását, aminek köszönhetően egyre szélesebb társadalmi rétegek engedhették meg maguknak, hogy kerékpáron járjanak munkába, bevásárolni vagy kirándulni. Kiemelten foglalkozik a kiállítás a korabeli gyártókkal, a biciklis viselkedési szabályok, rendeletek fejlődéstörténetével és a kerékpár, mint munkaeszköz megjelenésével. A kiállítás másik egysége a női emancipáció és a kerékpározás összefüggéseit láttatja a 19. század végén és  a 20. század elején. Kiindulópontunk egy újsághír: 1892-ben az amerikai újságírónő, Elizabeth Pennel Berlintől egészen. Budapestig kerekezett velocipédjén, ezzel is demonstrálva a férfiak uralta polgári  társadalom számára, hogy a nők is képesek komoly sportteljesítményekre. A kiállítás ezen része elsősorban a nők jogainak fokozatos kiterjesztésén és a női divat változásain keresztül mutatja be a női emancipáció és a kerékpározás kapcsolódási pontjait.

A kiállítás aktuális kérdéseket, valamint a kerékpáros sportot feldolgozó részének a Kiscelli Múzeum kriptája ad helyszínt. A különböző gyorsasági és  ügyességi kerékpáros sportágak mellett itt mutatjuk be Európa legrégibb épített  kerékpárpályája, az 1896-ban épült Millenáris Velodrom történetét. A kriptában kapnak helyet ugyanakkor a kerékpáros divatot és szubkultúrát, valamint ennek reprezentációs színtereit (futár szubkultúra,  romkocsmák, közterek stb.), s végül a kerékpáros közlekedés tömegmozgalommá  válásának főbb elemeit (pl. a Magyar Kerékpáros Klub akciói, Critical Mass  kerékpáros felvonulás) bemutató fotók és tárgyak.”- írja a Budapesti Történeti Múzeum honlapján a kiállításról.


A FreeCikli tárlat célja, hogy grafikákon, fotókon, plakátokon, filmhíradó-részleteken, kis nyomtatványokon és antik kerékpárok segítségével mutassa be a kerékpározás kultúrtörténete.

A kiállítás szeptember 13-ig látogatható a Budapesti Építészeti Központban, a Fugában.



(Forrás: Port.hu, Budapesti Történeti M., Fuga)


A szabadidő rovat hírforrása
Diák Kommunikációs Hírügynökség
     
 
 
Advertisement
 
       
Ugrás az oldal tetjére