Turner és Itália címmel
tekinthető meg 2009. július 15. és 2009. október 25.-e között
Joseph Mallord William Turner 19. századi egyik legjelentősebb
tájképfestőjének kiállítása a Szépművészeti Múzeum falin
belül.
William Turner a 18.
században élő és tevékenykedő angol romantikus festő, hatással
volt a barbizoni iskolára és az impresszionistákra.Turner
fiatalon kezdte pályafutását, és egész életét a művészetnek
szentelte. Tehetségét 15 éves korában fedezték fel, amikor is az
egyik képét bevették az Akadémiára.
27 éves korára pedig már
a Királyi Akadémia tagjává választották.Egész életét a
művészet mellett az utazás töltötte ki, Európa bejárása alatt
mindvégig az ég és a tenger hatását vizsgálta minden egyes
utazása során. Utazásai tovább növelték tapasztalatát, így
tehetségét is, ám öregkorára egyre szeszélyesebbé és
zárkózottabbá vált. 1851-es halála után műveinek nagy része a
National Gallery és a Tate Gallery birtokába jutott.
1871-ben Monet
és Pissarro is felfedezte Turner zseniális műveit. Foltfestéses
technikája és a világos színkompozíció volt az ami bátorította
a fiatal és még kezdő impresszionistákat a festés felé. Így
Turner hatása a legnagyobb festőknél fellelhető.
280 képet
hagyott a National Gallery-re, de a Tate Gallery-nek is be kellett
segítenie, mivel a Nemzeti Képtár helyhiánnyal küzködött. XIX.
századbeli festőként Reynolds-szal és Hoghart-tal együtt
állítják ki képeit.
Olaszország és Nagy-Britannia után
Budapestre is ellátogat a kiállítás, méghozzá Turner több,
mint 80 művével. A kiállítás időbeli elrendezést követ,
fiatalkori szárnypróbálgatásaitól kezdve az öregkori
kibontakozásáig minden művét megtaláljuk, akár tájképről
legyen szó, akár másról.
„A Szépművészeti
Múzeumban megrendezett Turner és Itália című kiállítás a
művésznek az itáliai utazási során és azok hatására született
alkotásaiat mutatja be a magyar közönségnek. A tárlat rendezői
a témát a lehető legtágabban értelmezték, hiszen nemcsak olyan
műveket láthat a közönség, amelyek Itáliában, vagy itáliai
motívumok felhasználásával készültek, hanem olyanokat is,
amelyek az ott dolgozó művészek hatását tükrözik.
A nyolc
egységre tagolt tárlat így az 1790-es évek végének londoni
tanulmányaitól kezdve, amikor Turner a korábbi utazók munkáival
ismerkedett, egészen legutolsó alkotói korszakának remekműveiig,
időrendben vonultatja fel az alkotásokat. A tematikus megközelítés
arra is alkalmas, hogy a művész szinte egész életpályáját
végigkísérjük. „- írja a Szépművészeti Múzeum honlapja.
A
nyolc részre bontott kiállítás első részében (Itáliáról
álmodozva) Piranesi, Claude Lorrain műveit is bemutatják, hiszen
Turner fiatalkorára nagy hatással voltak ezek a tehetséges
művszek. A következő részekre jellemzú (A hegytetőről: Turner
megpillantja Itáliát, „Turnernek Rómába kellene jönnie”,
Turner útja Rómába), hogy a művész utazásai során festett
képeit mutatja be. Ezen kívül a többi részben még
találkozhatunk Angliában és Rómában készült műveivel,ill.
velencei látogatása során festett képeivel is. Kedvencem, A
radikális öregember elnevezésű rész a merész, kísérletezgető
Turner utolsó éveinek termését mutatja be.
A kiállítás
sorozat kurátora: James Hamilton. Az a James Hamilton, aki a Tate
Britain művészettörténésze.
Szebbet és jobbat nem is
kívánhatnánk magunknak Turnernél!
