Tovább folytatjuk sorozatunkat. Ezúttal kissé tudományos szemszögből közelítjük meg a témát. Nézzük meg, hogy a kutatók milyen következtetéseket vonnak le a nőkről s a karrierépítésről.

Pszinapszis konferencia.
            Kovács Mónika, az ELTE társadalom-lélektani és neveléspszichológiai tanszékének tanársegédje tartotta ezt a konferenciát, amelyen a nők munkahelyi hátrányáról, illetve az üvegplafonról tartott előadást. A huszadik században megváltozott a társadalmi helyzet, s számos egyetem nyitotta ki kapuit a nők előtt. Kovács Mónika beszámolója szerint jelentősen befolyásolja a nők karrierjét az a tény, hogy miután elvégzik az egyetemet, alacsonyabb álláshoz jutnak, mint amit tudásuk megengedne. S talán a legnagyobb hiba az, hogy a nők ezt elfogadják. A férfiak a nőkkel szemben tudásuknak megfelelő munkakörben helyezkednek el. Őket általánosságban az alábbi sztereotípiákkal ruházzák fel:
            - önérvényesítés képessége,
         - az önállóság,
         - a döntésképesség,
         - a határozottság,
         - s esetenként az agresszivitás.
A nőkre viszont ezen tulajdonságú sztereotípiák vonatkoznak, ám ők mégis megpróbálkoznak karrierjük kiépítésével. De ehhez próbálják felvenni az előbbi tulajdonságokat, ám ha ez megtörténik a közvélemény szerint elveszítik Nőiességüket.
         Kovács Mónika szerint a nők karrier építésében fen áll még egy fontos probléma, mégpedig a gyermekvállalás. Érdekes például, hogy amikor egy üzletemberről kiderül, hogy házasságban él, s van három gyermeke azt pozitív jellemzőként, fogják fel. Ha viszont egy nőről mondjuk ugyanezt, akkor az a karrierjében hátrány.
         Kovács Mónika beszámolt arról a tényről, hogy amíg a vezetőpozíciók egy-három százalékát töltik be nők, addig a középvezetői állások húsz százalékát látják el hölgyek.

Karrier női módra című tanulmány.
A Nagy Beáta által kiadott tanulmányban többet között az a tény áll, hogy egy Nő nagyobb esélyessel jut vezető pozícióhoz, ha az női közegben dolgozik. Ezen pozíciókban a vezetőnek általánosságban Nőket kell irányítania, s Női versenytársakkal kell megküzdeniük pozíciójukért. Ha egy nő férfias közegben szeretne vezető szerephez jutni nehezebb dolga van, s több akadályba ütközhet.  Például ha egy férfi versenytárssal áll szemben, a férfiak nagy százaléka biztosan társukra fog szavazni, s nem a gyengébbik nem képviselőjét fogják támogatni.
          Ám ha egy nőnek mégis sikerül megszerezni a vágyott pozíciót, ez esetben is további akadályok állhatják útját. Például, ha egy nő túl „nőies”(gondolhatunk itt a ruházatra), akkor az emberek nem veszik komolyan, mint vezetőt.
         A külső akadályoknál azonban a belsők sokkal nagyobb gondokat okozhatnak, ilyen például a félelem az elmagányosodástól, a család illetve a barátok hanyagolásától.

A Karrierút típusokról.
         - Tradicionális karrierút: ez esetben, amint elvégezzük az iskolát bekerülünk egy közegbe, s itt dolgozunk a nyugdíjba vonulásunkig. Eközben szépen lassan, lépcsőfokról lépcsőfokra haladva építjük fel karrierünket.
         - Professzionális karrierút: ez az úgynevezett „gyors karrier”. Ezt a munkát szakmai tudásunknak köszönhetjük. Ez a típus jellemző a mai fiatalságra, amikor nem félnek egyik napról a másikra munkát váltani.
         - Helyzet karrier: ekkor az ember kihasználja a szervezet által adott lehetőségeket. Például megpályázunk egy új pozíciót.
         - Korai érésű karrier: ez esetben az ember megfelelő tapasztalat, és bizonyítás nélkül kerül egy vezetőpozícióba. Ez a legritkábban előforduló típus, ám ennek hátrányai is lehetnek. Például, hogy ekkor a vezető nem tud feljebb lépni, tehát ez már biztosan nem motiválhatja.

Egyre több a munkanélküli diplomás nő.
         Ennek oka pedig nem más, mint a szerénység, állítja az Corvinus egyetem egyik professzora, Dr. Koncz Katalin. A nők ugyanis sokkal szerényebbek, mint a férfiak, s emiatt kevésbé tudják „eladni magukat” a munkáltatóknak.
         A másik ok pedig, hogy kevés a munkakínálat, míg sok a diplomás végzettségű fiatal, akik kevés munkatapasztalattal rendelkeznek.
         Egyes kutatások szerint 2000től egyre nő a munkanélküli diplomás Nők száma. A kutatások azt is kimutatták, hogy a munkanélküliek között sokkal több a Nő, mint a Férfi.


E felmérés szerint a diplomás nők által legnépszerűbb foglalkozások az alábbiak:

- általános iskola tanár,
- irodai adminisztrátor,
- óvónő,
- középiskolai tanár,
- oktató,
- illetve a közgazdász.

Nem a tudás, a kapcsolatrendszer számít.
            Koncz Katalin szerint a kapcsolatok, nem pedig a tudás határozza meg azt, hogy ki kap jobb állást. A férfiak emiatt jutnak előbb vezető szerephez, nekik több idejük jut kapcsolatépítésre. Míg a nők ezzel nem tudnak ennyit törődni, hiszen munka után rohannak haza háztartást vezetni, gyermeket nevelni.
         Koncz Katalin továbbá azt is állítja, hogy a Nőknél kevésbé tudatos a karriertervezés, mint a férfiaknál, ez pedig szintén hátrány karrierjük alakulásában.

Kevés a Női kutató, tudós.
            Egy 2005-ös tanulmány szerint a legtöbb női kutató a bölcsésztudományok terén található, míg a legkevesebb a műszaki tudományok terén.

Mi lehet a megoldás?
            Láthattunk tehát számos problémát, s okokat a nők hátrányáról, de mi lehet a megoldás? A kutatók szerint népszerűsíteni kellene a kevésbé ismert szakmákat, s több önbizalmat kellene adni a nőknek, hogy igenis merjenek kockáztatni, férfi közegben dolgozni. De ami talán a legfontosabb, hogy támogatni kellene a magánélet és a karrier összeegyeztetését.


(Források: Népszabadság, továbbá a Női Lapozó Online magazin)