A június 15-én nyílt Gyűjtemény a gyűjteményben című kiállítás során számos grafikai alkotással találkozhattok, emellett plakáttervek sorozatát ismerhetitek meg a Magyar Nemzeti Galéria időszaki kiállításán.
„A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményei közül számát tekintve a grafikai gyűjtemény a legnagyobb. Ennek ellenére, a sokszorosított grafikák és a rajzok jelentősége kevésbé köztudott, mivel a papíralapú tárgyak igen érzékenyek és állandó kiállításon nem szerepelhetnek. Ezen próbál változtatni grafikai kabinetsorunk, mely immár ötödik éve kíséri, újabb és újabb válogatást bemutatva a 20. századi állandó kiállítás képeit és szobrait. Az utóbbi időben kezdtek előtérbe kerülni a budapesti múzeumok plakátgyűjteményei, így a Magyar Nemzeti Galériáé is. Továbbra is rejtett értékek maradtak azonban a rajz és a nyomtatvány határmezsgyéjén álló plakát- és könyvművészeti tervek, amelyek részben a rajzgyűjteményben, részben pedig a plakátgyűjteményben találhatók: mintegy rejtett "gyűjtemény a gyűjteményben". 2010-ben két kiállításunkon is szerepet kap az alkalmazott grafika: illusztrációkkal találkozhat a közönség Félicien Rops szeptemberben nyíló tárlatán, októberben pedig a két világháború között készült, modern magyar kereskedelmi plakátokat mutatunk be az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből. A 2010-es év programja ösztönzött arra, hogy a grafikai kabinetsort most a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményében található alkalmazott grafikai, azaz könyv- és reklámművészeti tervekből állítsuk össze.
A grafikának ez a speciális területe párhuzamosan halad a képzőművészet fő sodrával, hiszen eszközeit a mindenkori korstílusból meríti. Esetenként merészebb, előremutató megoldásai visszahatnak más műfajokra. Olyan ismert festők formálták a 19. század végén a nyomtatványokat a historizmus szellemében, mint Benczúr Gyula és Baditz Ottó, továbbá Vaszary János első munkái is ebben a szemléletben fogantak. A fiatal Rudnay Gyula a szimbolizmus eszközeihez nyúlt Petőfi-illusztrációiban. Basch Árpád, Garay Ákos és Mühlbeck Károly már elsősorban grafikus, illusztrátor, képalkotásuk eltávolodik a festészeti kompozíció zártságától és egyre inkább a papír szabad felületén futó vonal játékán alapul. Az irodalmi karaktereket realisztikusan megragadó rajzaikban halványan érezhető a szecesszió hatása. Helbing Ferenc is par excellence grafikus, litográfus rajzolóból vált a plakát mesterévé és az alkalmazott grafika több nemzedékét kinevelő tanárává. A Magyar Nemzeti Galéria közönsége már találkozhatott Vaszary János és Rippl-Rónai József merész egyszerűségű, francia inspirációjú dekoratív terveivel, melyek mellett most Barta Ernő és Vadász Miklós munkái a müncheni szecessziót idézik. Ferenczy Károly alkalmazott grafikáiban felerősödnek a festészetében latensen jelenlévő stilizáló vonások. Gara Arnold és Barta Ernő illusztrációi Heinrich von Kleist Die Marquise von O. című művéhez az első világháború után felvirágzó bibliofil könyvkiadásnak köszönhetően születtek meg.
A plakátművészetben szintén jelentős szerepet játszottak a festők, de Biró Mihály, Földes Imre és Tuszkay Márton személyében hamarosan jól képzett, egyéni stílust kialakító grafikusoké lett a főszerep. Végh Gusztáv plakátja a Művészek Reklám Műhelye számára már arról a törekvésről tanúskodik, hogy a plakátok és más nyomtatványok tervezői szakmai fórumot alakítsanak ki. Az elegáns és vicces reklámplakátok mellett - a szociáldemokrata munkásmozgalom, majd az első világháború révén - hamarosan megjelent a politikai plakát is, melynek legsikeresebb magyar mestere, Biró Mihály nemzetközi hírnévre is szert tett.”- írja a Magyar Nemzeti Galéria honlapján.
A Gyűjtemény a gyűjteményben tárlat során olyan fantasztikus alkotók munkáival ismerkedhettek meg, mint Biró Mihály, Bortnyik Sándor vagy Beck Zsuzsa.
A kiállítás 2011. február 13-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galériában.
(Forrás: MNG)
