Nincs
egy hete, hogy egy szegedi Kaukázus koncert alatt megfogalmazódott
bennem a kérdés, „mi lesz velünk Kaukázus nélkül?”
A Szalai
Éva sorait énekelve rájöttem, hogy lehet most állok itt
utoljára, így a csodás koncert után úgy éreztem, tudnom kell,
hogy miért is alakult így?!
A
Kaukázus 5 évvel ezelőtt alakult meg a Pál Utcai Fiúk
frontembere, Lecsó segítségével.
Az együttesben igazi
egyéniségek bújnak meg, ilyen az énekes, aki Kardos-Horváth
János néven látta meg a napvilágot, ott van még mellette Fűrész
Gábor, a dobos, Toldi Miklós, Fodor Máriusz billentyűs és
Demeter Zoltán basszusgitáros.
2008-ban óriási népszerűségre
tettek szert köztük Szalai Éva, Tesco és Tartós béke című
dalaiknak köszönhetően.
A Majdnem Kínával kezdődő banda
mára az egyik leghíresebb alternatív együttesek között
szerepel, ezért is érthetetlen a szünet.
A
hivatalos honlap azonban nagyfokú tájékoztatást nyújt a
rajongóknak. A honlapon a következő levéllel
találkozhatunk:
„Pár nappal ezelőtt, őszinte
meglepetéssel olvastuk az arra érdemes hazai online sajtóban a
saját temetésünkről szóló híreket. Gondoljon bele bárki
milyen érzés az, amikor az ember egyszer csak arra ébred, hogy
halott. Felkelsz, elmész fogat mosni, kinyitod az újságot és
rájössz, hogy halott vagy.
Voltak akik őszinte örömtáncot
jártak, hogy "na végre csak beadták a kulcsot", és
voltak persze olyanok is akik sajnálkozva álltak fölöttünk. Béke
porainkra.
Telefonhívásokat kaptunk amiben ismeretlenek és
aggódó barátok arról érdeklődtek miért is haltunk meg. Ez
elbizonytalanított bennünket.
Egyben azonban arra is indított,
hogy tüzetesebben megvizsgáljuk, élünk-e még vagy már csak
virtuálisan létezünk, itt az interneten.
Nem volt könnyű
eldönteni. Egyetlen kapaszkodót találtunk, hogy idén másodszor
nyilvánítottak bennünket halottnak. Márpedig a józan ész és a
tudomány mai állása szerint, akit egyszer halottnak nyilvánítanak,
az nem halálozhat el fél évvel később még egyszer. Ez a
felismerés megnyugvással töltött el bennünket, hiszen a logikai
ellentmondás kínálta ösvényen haladva kiszámítottuk: annak
valószínűsége, hogy még létezünk, legalább 65%. Ez jó arány.
Így végül fellélegeztünk.
Nem szűntünk meg, nem
oszlottunk fel, de a közeljövőben sem tervezzük mindezt.
Döntöttünk viszont
arról, hogy a Kaukázus zenekar 2010 január 3-tól előre nem
tervezett ideig biztosan nem ad tánczenei koncerteket.
Döntésünk
mögött nincsenek rejtélyes okok. Illetve csak ilyenek vannak, de
azok még előlünk is el vannak rejtve. Így itt most nehéz lenne
számot adni róluk.
A magyar sanzonbizottság és a
tömegkultúra kritikusai szerint az általunk képviselt demagóg
tánczene kártékony hatással van az ifjúság erkölcsi és
szellemi fejlődésére. Mivel táncolni valóban nem tudunk, igazat
adtunk nekik. Döntésünknek mégsem ez az oka.
Talán ez az
első olyan szituáció az életünkben, amikor nemet mondunk a
kínálkozó lehetőségre. Abban mindenki egyetért a zenekaron
belül, hogy nem akarunk a magyar pop sztárjai lenni, nem áll jól
nekünk az ami, az arra érdemesebbeknek igen. Kivéve a Zozit, de ő
punk.
Nem tudjuk elképzelni magunkat 40 évesen kopaszon és
kövéren a nagyszínpadon Szalai Évát énekelve. És ez talán nem
is baj.
Sok mindent elértünk, a Kaukázus-közösség
segítségével, amit 2004-ben igazán elképzelni sem tudtunk. A
zenekar az elmúlt 5 évben több száz koncertet adott, 2009-ben
eljutott a legtöbb fesztivál nagyszínpadára is úgy, hogy soha
nem jelent meg lemeze kiadónál, azaz hivatalosan amatőr műkedvelők
vagyunk.
Ez a közösség és az internet adta lehetőségek
sikere. Az elmúlt években a magyar zenei élet megújult, rengeteg
olyan formáció kapott teret, aki korábban nem és ezek közül a
Kaukázus csak egy. De ott vannak olyan kiváló zenekarok mint a
30y, a PASO, Péterfy Bori, Vad Fruttik, és sorolhatnánk.
A
Kaukázus idén 5 éves. E fölött érzett örömünkben alkotói
szabadságra megyünk az elkövetkező időszakban. Legközelebb
akkor szeretnénk közönség elé lépni, ha értékes új
lemezanyag lesz a kezünkben. Ennek várható időpontját ma
megjósolni kifejezetten nehéz lenne úgy, hogy ugyanakkor
elkerüljük az okkultizmus vádját.
A csoki torta fölött
állva szeretnénk azonban köszönetet mondani mindazoknak, akik az
elmúlt 5 évben kitartottak a közösség és a zenekar mellett,
sokan a kezdetektől fogva.„
Szomorúan
olvasva, de tudomást véve arról, hogy előreláthatólag „nem
terveznek semmit” ajánlom mindenkinek a január 2-ai Gödörben
tartandó koncertet, mely egyben búcsúzás is a nagyérdeműtől.
A Kaukázus együttes honlapja