2009.
01. 28-án meghalt az amerikai irodalom egyik leghíresebb alakja, J. D.
Salinger. Ha másról nem is, de a
Zabhegyőzőről mindenkinek eszébe jut az író – könyve kultikussá vált, s óriási
népszerűségnek örvend főleg a fiatalok körében. Salinger 91 évesen hunyt el.
Meghalt
az amerikai irodalom klasszikusai közé tartozó J. D. Salinger, a Zabhegyező
írója. New Hampshire-i otthonában, 91 éves korában érte a halál. Híres regénye,
a Zabhegyező 1951-ben jelent meg, és rövid időn belül kultikus művé vált,
különösen a fiatalok körében, bár szabados, gyakran cinikus és vulgáris
nyelvezete miatt több országban és amerikai szövetségi államban is betiltották.
Főszereplője, az érzékeny lelkű lázadó tizenéves, Holden Caulfield halhatatlanná
vált, az amerikai irodalom leghíresebb antihőse lett Huckleberry Finn óta. A
könyvet több mint 60 millió példányban adták ki a világon, hatása még
évtizedekkel múltán is érezhető. A Zabhegyezőből ma is évente több tízezer
darabot vásárolnak. A The New York Times cikke szerint Salinger nem is az
irodalmi nyelv, hanem a hétköznapi beszélt nyelv mestere volt, éles társadalmi
megfigyeléseket tett, tökéletes párbeszédeket alkotott és legendás volt az
iróniája. Salinger könyve máig része az amerikai irodalomoktatásnak, sok
weboldalon folytatnak vitát róla, még rajongói oldala is működik a Facebookon.
Az
író több mint fél évszázada elzárkózva élt Cornish városka egy kicsiny házában,
visszautasította az interjúkat és a közszereplést. Egykor a második világháború
utáni legfontosabb amerikai írónak tartották, aztán hátat fordított a sikernek
és az őt körülölelő rajongásnak, arról lett híres, hogy nem akar híres lenni.
Írói
karrierje során Salinger kevés művet alkotott, csak néhány regénye és
elbeszéléskötet jelent meg, köztük a Kilenc történet (1953), a Franny és Zooey
(1961), Magasabbra a tetőt, ácsok és a Seymour: Bemutatás (1963) című
kisregény.
Részlet a Zabhegyezőből:
"Hát
ha tényleg kíváncsi vagy rá, először biztos azt szeretnéd tudni, hogy hol születtem,
meg hogy milyen volt az én egész tetű gyerekkorom, meg hogy mik voltak a szüleim,
mielőtt beszereztek engem, meg minden, szóval hogy egy ilyen Copperfield Dávid-féle
marhaságot adjak le, de ehhez nincs kedvem. Először is unom ezt a témát, másodszor
a szüleimet sorba megütné a gutman, ha nagyon mélyre találnék túrni a dologban.
Az ilyesmire rém érzékiek, főleg az apám. Rendesek is, meg minden, nem mondom,
de rém érzékiek. Ebből úgyse lesz itten életírás, vagy mit tudom én, csak azt
akarom elmondani, hogyan zsongtam be tavaly karácsony táján, amiből aztán olyan
nagy lerobbanás lett, hogy ideküldtek összeszedni magamat."
(stop.hu, mti, index.hu)
H.Zs.
