Kilóháború
2010-01-29
| |
 |
Az anorexia már nem divat, számos helyen már valóságos kampányt indítottak a gömbölydedebb formák védelméért. A nagyméretű modellek fotóival illusztrált tiltakozás azonban ismét egy másik véglet.
Elgondolkodtató, vajon miért van ilyesmire szükség? A táplálkozási zavarok említésekor a legtöbb embernek kórosan sovány tinik jutnak eszébe, de ne feledkezzünk meg a másik végletről sem: a kényszeres evésről és az elhízásról, ami legalább akkora probléma, mint az anorexia és társai. Egészségügyi szempontból egyik sem elfogadható, a hízással is rengeteg betegség áll kapcsolatban, tehát ez éppúgy megterheli a szervezetet, mint a nem evés.
Azok a fotók viszont, amelyek a sovány modelleket ellensúlyozva túlsúlyos modelleket ábrázolnak, számomra szintén nem érthetőek. Ezek a modellek általában szép arcúak (miközben az „igazi” modelleknél ez egyáltalán nem szempont), mintha ezzel akarnák kompenzálni súlyukat. Másrészt természetesen az ő hurkáikat is mesterségesen megszépítik mindenféle képszerkesztő eljárással, a narancsbőrt is nyilván leretusálják róluk. De ami a legnagyobb probléma ezzel: az anorexia ellen nem a másik végletet kéne hangsúlyozni, hanem az egészséges méreteket, a normális alkatot – ami se nem sovány, se nem súlyos. Lehet, hogy ezek a képek elégedettséget okoznak azoknak, akik kicsit nagyobbak a kelleténél, de nem ennek kéne célnak lennie, hanem az egészséges arányokat kéne beleverni mindenki fejébe, kezdve az anorexia által legjobban veszélyeztetett korosztállyal, a tizenévesekkel.
Lehet mondogatni, hogy valaki jól érzi magát 30 kilósan, vagy éppen 90 kilósan 160 centis magassághoz, de ettől még senki sem lesz egészségesebb. A kevés kiló vagy a túlsúly akkor is egészségügyi kockázatot jelent, ha jelenleg éppen semmi baja nincs az illetőnek. A nagyobbaknál annyi előnye van az embernek, hogy ők – ellentétben az anorexiásokkal – nem látják magukat a tükörben máshogy, nem látják soványnak tükörképüket. Őket nem kell győzködni arról, ami a valóság, így nem jelentenek olyan veszélyes helyzetet, és több mint valószínű, hogy pszichológus segítségére sem szorulnak. Ennek ellenére az sem mondható normálisnak, amit ők képviselnek, és itt most tényleg nem az esztétikum szempontja az, ami fontos.
Az evéskényszer például könnyen vezethet kóros elhízáshoz, hátterében ugyanúgy feldolgozatlan lelki folyamatok, zavarok, kudarcok állhatnak, mint az anorexia, bulimia esetében. A lelki hiányt gyakran étellel kárpótolják, aminek következtében a kilók egyre csak kúsznak fel. Fontos lenne, hogy ezt a problémát is ugyanolyan komolyan vegyük, mint a soványságot előidézőket, mert hazánkban is rengetegen szenvednek ettől. Az elhízás pedig komoly szív- és érrendszeri betegségeket okozhat.
Úgy tűnik, a média továbbra sem találja az egyensúlyt – de neked továbbra sem kell bedőlnöd! Az XS-es, 34-es méretű helyett most az XL-es, 42-44-es méretű hölgyekkel traktálják a nagyérdeműt, az átmenet továbbra sincs sehol. Az átlag, normál 38-as méret mintha nem is létezne. Vajon mikor fog eljönni az az idő, amikor rájönnek, hogy mindenekelőtt a normál alkatot kellene reklámozni? Talán mindkét véglet hívei elgondolkodnának, és nem háborúznának többet egymással sem. Az egymásra mutogatás ugyanis nagyon népszerű a sovány kontra duci témában. Mindezt ahelyett, hogy belátnák, egyikük életmódja sem vezet egészséges élethez.
(fotó: models.com)
Sibak Dóra
|
