A február bizony kellemetlenül érinti azokat a főiskolásokat, egyetemistákat, akik ösztöndíjból, diákhitelből és esetleg fizetésből tartják fenn magukat. Hogyan spórolj a szűkös időkben?
Amióta felsőoktatásban tágítják a fejemet, azóta nagy dilemma a februári hónap költségvetésének megtervezése. Ekkor ugyanis – a szeptemberhez hasonlóan – sem tanulmányi ösztöndíjat, sem diákhitelt nem utalnak, legközelebb márciusban (és októberben) kapjuk kézhez a kéthavi összeget. Februárban ez azért különösen rázós, mert amíg nyári, munkával megszerzett tartalékaink bőven kitarthatnak szeptemberben, addig a tél második hónapja meglehetősen szegényes. Mégpedig azért, mert keveseknek adatik meg, hogy a vizsgaidőszakot végigdolgozza – többségünk még január utolsó napjaiban is küzd a jegyeiért.
Persze az okosak ilyenkor azzal jönnek, hogy akkor az októberben kapott kéthavi diákhitel és/vagy ösztöndíj felét elraktározhatnánk februárra, de az ilyesmi általában a mesében létezik sajnos. Először is ott a karácsony, ami költekezés szempontjából sosem úszható meg, másrészt, hacsak nem valami különösen nagy összeget igényeltünk vagy kapunk teljesítményünkért, akkor a pénz bizony könnyen megy erre-arra. Bulizásra, ruhákra, de igen, akár tankönyvekre, jegyzetekre is. Külön gratuláció jár tehát azoknak, akik félre tudnak tenni – de mi a helyzet azokkal, akik nem?
Ha szerencsés vagy, akkor azért valamennyit sikerült dolgozni, vagy egy minimális összeget félretenni, netán némi szülői segítséget igénybe venni. Ami ilyenkor a legfontosabb: hogy kerülhetjük el, hogy hó végén egy forintunk se maradjon? Nos, most bizony elő kell venni a beosztó énünket. A legegyszerűbb és legcélravezetőbb megoldás: összeszámolni az összes pénzünket, és leosztani hetekre (vagy akár napokra), hogy ebből mennyit költhetünk. Ha ezt be is tudjuk tartani, akkor bármennyire kevés is a pénz, sose lesz olyan, hogy teljesen üres a pénztárca. Célszerű ilyenkor levenni a bankkártyáról mindent, hogy nehogy a minimális pénzedből vonjanak le mindenfélét (kezelési költségek, levétel költsége stb.). Másrészt éppen ezért (mert így több pénz lesz nálad egyszerre): ha tudod magadról, hogy nagyon nem vagy beosztó, takarékoskodó típus, akkor drasztikusabb módszerhez is folyamodhatsz. A pénzt add oda valakinek (pl. szülő, testvér), és bízd meg vele, hogy csak akkor és annyit adjon hetente, amit előre megbeszéltetek. Így máris nem lesz akkora a kísértés, hiszen tudni fogod, hogy nem adj az illető többet egy bizonyos határidőig.
Ebben a hónapban mindenféle „luxusról" le kell mondani, úgy mint mozi, szórakozóhelyek, ruhavásárlás… Egyik sem életbevágó, de hasonló élmény kevesebb pénzért is nyújtható: mozi helyett barátokkal dvd-nézés mikrós popcornnal, a szórakozóhelyet is a hazai terep válthatja le. Arról nem is beszélve, hogy a házibulik nemcsak olcsóbban jönnek ki, de sokkal jobb a hangulatuk is. Ráadásul még csak nem is kell hozzá sok ember, és a szolidabb fajtája sem rossz – beszélgetős este egy-két baráttal vagy a kedveseddel egy üveg bor társaságában.
Ha élsz valamilyen káros szenvedéllyel – pl. dohányzás -, és éppen nem szeretnél leszokni róla, akkor is korlátozásokat kell bevezetned, hiszen ezek általában költséges tevékenységek. Ahogy a pénzt, úgy ennek a heti/napi adagját is maximalizálhatod. Nem lesz egyszerű, de még mindig jobb, mint a lelkiismeret-furdalással küzdeni, amikor hó végén megállapítod, hogy erre költötted minden „vagyonodat”.
Étel-kérdés: a gyorséttermeket, pizzázókat is minden bizonnyal ki kell iktatnod februárban, de ez már igazán nem okozhat fejtörést, mit ehetnél a hamburgerek helyett. Sajnos a meleg étel általában sehol sem olcsó, de főzelékbárokban, kifőzdékben lecsaphatsz egy-két jó kajára, ha nem bírod ki enélkül, vagy célozd meg a vásárcsarnokok étkezdéit, ahol méltányos összegért szép adag ételt kaphatsz. Lehet, hogy nem annyira trendi, de még az is lehet, hogy jobban is fogsz tőle lakni.
Ami tehát a lényeg: ne pánikolj, hanem tervezz előre, és akkor nem érhet meglepetés! Talán ez rá is ébreszthet arra, hogy nemcsak februárban érdemes megtervezni a kiadásaidat, hanem akkor is, amikor nagyjából jut mindenre. Egy kis gyakorlás sosem árt, hiszen amint saját fizetésed lesz, a beosztás és a kalkulálás a mindennapok részesévé válik.
(fotó: Kivi)
