Tim
Burton filmjére már nem kell tovább várnunk, hiszen az Alice
Csodaországban végre a mozikba került. A mese adaptációból
készült film a Burton-höz megszokott csodálatos és fantasztikus
vizuális effektekkel nyűgözi le a nézőt.
A mese
történetét mindenki ismeri: Alice egy bűbájos kisiskolás lány,
aki álmában a Nyuszi után eredve egy mély kúton át
Csodaországba jut, ahol különböző varázsszerek hatására hol
icipicivé, hol óriássá válik; abszurd beszélgetéseket folytat
különféle alakokkal, többek között a Szív Királynővel.
Lewis Carroll műve számtalan
nyelven terjedt el a világban, számtalan feldolgozásban.
Alice-t
Mia Wasikowska alakítja, akit az In
Treatment című
sorozatból vagy az Ellenállók-ból
lehet ismerni. A bolond Kalapos, Johnny Depp (hetedik közös munkája
Burtonnel), a Vörös királynő Helena Bonham Carter, és a Fehér
királynő Anne Hathaway.
Mia Wasikowska a 17 éves Alice-t
játssza, aki ismét visszatér
Csodaországba, hogy a Vörös királynő hatalmát megdöntse, ezért
még egy sárkánygyíkkal is meg kell küzdenie.
A
Filmpont.hu a következőképpen ír az új Burton- filmről:
„Keresve
sem találjuk benne ugyanis a Burton kézjegyének mondható féktelen
gótikát, a sötét tónusokat vagy netalántán a viktoriánus
korral rokonítható horrorfilmes motívumokat, egyik kedvenc
direktorunk – feltehetőleg az IMAX 3D-ből adódó
többletköltségek miatt – kénytelen volt behódolni a Mikiegeres
stúdiónak, és egy minden szempontból gyerek-, de főleg
közönség-kompatibilis fantasy-t lerakni az asztalra. Az
Alice
Csodaországban
nézése közben csak pillanatokra sejlik fel a direktor eddigi
életműve, melyet olyan nagyszerű opusok szegélyeznek, mint a
Beetle
Juice,
a Batman,
az Ollókezű
Edward,
a Nagy
hal,
a Halott
menyasszony
vagy éppen a legutóbbi
Sweeney Todd.
A Carroll-regényekben búvópatakként rejtőző – és az 1951-es,
érdekes módon szintén Disney-illetőségű animációs
feldolgozást gyönyörűen végigkísérő – karneváli őrület
és kaotikus elkeseredettség csak gyorsan tovatűnő pillanatokat
termékenyített meg. Ám ezek a momentumok, ahhoz a bizonyos Fehér
Nyúlhoz hasonlatosan válnak fürgén köddé.”
A film
tehát minden várakozást tekintve kisebb csalódás, ám a vizuális
élmények mindenféleképpen egyedinek számítanak a
filmtörténelemben.
