Október
1-jétől látogatható a nagy belga szimbolizmus, Félicien Rops
Magyar Ropszódiák című képzőművészeti kiállítása a Magyar
Nemzeti Galériában. Félicien Rops egyedülálló alakja a belga
szimbolizmusnak. Zichy Mihály barátja már 1863-ban magyar ősöket
kreált magának, így bemutatva öntörvényű életét és
művészetét.
„Én
a Sztyeppe fia vagyok [...], és a Puszta lovainak tág orrlukaival
születtem, ahogy a síkságon száguldanak a széllel, ott, a Tisza
mentén.”- írta Félicien Rops 1879-ben, magyarországi utazásának
élményeit összegezve.
„Rops
1864-ben Brüsszelben megismerkedett Charles Baudelaire-rel, és
szoros barátság alakult ki közöttük, amely a két művész
egymás iránti kölcsönös csodálatán alapult. Együttműködésükből
született Rops egyik első irodalmi címlapja, Baudelaire
Franciaországban betiltott kötete, A romlás virágai brüsszeli
kiadása számára (Hajóroncsok 1866). A Baudelaire-rel való
találkozás döntő hatással volt Rops művészetére: új témák
kezdték foglalkoztatni. Művein csontvázak, ördögök, a halál
különböző alakjai, a Sátán, illetve bűnös, erkölcstelen nők
tűntek fel (Táncoló halál 1865 körül, Mors syphilitica, Hideg
ördögök 1860 körül).
1874-ben
Rops külön vált feleségétől és végleg Párizsba költözött,
ahol már az 1850-es évektől rendszeresen megfordult
hosszabb-rövidebb időre. Itt a párizsi alvilág, a társadalom
perifériájára szorultak, a kokottok, ficsúrok szolgáltatták
témáit (A részeg piperkőc 1882, Pénzszűke 1882). Rops már nem
elégedett meg azzal, hogy "visszaadja, amit az idegeivel érez
és a szemeivel lát", immár ítéletet is mond a társadalom
züllöttsége felett (Száz könnyed karcolat-sorozat 1878), és
szimbolikus műveken jeleníti meg a nők férfiak feletti hatalmát
(Nő bábuval-sorozat 1873-1890, Pornokrates 1878).
Rops
életművének jelentős részét képezik erotikus rajzai,
rézkarcai, amelyek helyenként pornográfiába hajló nyíltsággal
ábrázolják a szexualitást. Az erotika, amelynek létezését
minden polgári álszentség nélkül természetesnek tekintette,
eszköz is volt számára, hogy kifejezze a polgári társadalomról,
az egyházról, a nőkről vallott felfogását, amely a 19. század
harmadik harmadának szimbolista-dekadens gondolatvilágába
illeszkedett (Marie Alacoque nővér elragadtatása 1867-1874, Szent
Teréz).”- írja a Magyar Nemzeti Galéria honlapján.
A
Magyar Nemzeti Galéria hazánkban elsőként rendezte meg Rops
életmű-kiállítását. A tárlat anyaga magángyűjtők műveiből
jött létre, illetve a namuri Musée provincial Rops-gyűjteményéből.
A
magyarországi tárlat a belga-magyar-spanyol hármasából, a
Wallonie-Bruxelles International, a namuri Musée provincial és a
Magyar Nemzeti Galéria közös programjából jött létre.
Rops
fantasztikus kiállítása 2011. január 9-ig látogatható a Magyar
Nemzeti Galériában.
(Forrás:
MNG)
